Kevés ügyben tudott a Fidesz olyan alapos, hatékony, igazi újdonságokat hozó reformer lenni, mint a magyar korrupció átalakításában. A NER tíz évét összegző sorozatunk mostani részében az előző évtized korrupcióval foglalkozó kutatásait mutatjuk be: ha ezeket egymás mellé rakjuk, látjuk, hogyan épült teljesen új alapokra a rendszer.
Lehmann Kristóf, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója a hvg.hu-n megjelent, az elmúlt tíz év gazdaságpolitikáját elemző írásra reagál. Vita.
Tíz évvel ezelőtt ismertette a kormányfő a programját a Parlamentben, ami a Nemzeti Együttműködés Rendszerének és a mögöttünk lévő évtizednek az egyik legtartalmasabb beszéde. A munka, a család és a rend már akkor központi szerepet töltöttek be gondolkodásában, tíz éve pedig még úgy fogalmazott, sokszínű Magyarországot szeretne, ahol az ellenzék is a nemzeti egység része. Ezekből azonban mára nem sok maradt. Átláthatóságot ígért Orbán, de azóta az EU legkorruptabbjai közé kerültünk.
2010. május 14-én ült össze először a kétharmados Fidesz-többségű parlament, épp akkor, amikor a gazdaságunk visszaállt a növekvő pályára. Az azóta eltelt tíz évben volt európai szintű válság, elrontott magyar válságkezelés, gyors növekedés, és most már arról is látunk számokat, hogyan ütötte meg a koronavírus-járvány a magyar gazdaságot.
A NER elmúlt 10 éve elérte, hogy a legelesettebbek is beletörődjenek abba: a rendszer ilyen marad. Politikai képviselet hiányában és a kisebb településeken gyakorlatilag láthatatlan ellenzék miatt mást nem is igen tehetnek. A kulcs a hatalom identitáspolitikája, amely elhiteti az alul lévőkkel, hogy ők is a társadalom részei, mondja Kovách Imre szociológus. Interjú.
Emlékeznek még, amikor Orbán Viktor bejelentette az új gazdasági rendszer kiépítését? Sorban álltak, amikor nyilatkozni kellett a magánnyugdíjpénztárban maradásról? Megvették az utolsó Népszabadságot? Próbálták kitalálni, miért nincs hang a miniszterelnök videóján? Egy hatalmi rendszer kiépítésének tíz évéről teljes könyveket lehet teleírni, mi most néhány emlékezetes pillanatra emlékszünk vissza 2010 és 2020 közöttről.
Látszik, hogy a NER szívügye a sport: stadionépítésekben és világesemények rendezésében nagyot ment Magyarország az elmúlt tíz évben – ezt mutattuk be az Orbán-kormányok és a sport kapcsolatát elemző írásunk első részében. Ezúttal azt nézzük át, hogyan lett minderre pénz, és milyen eredményeket sikerült elérni.
Kevés dolgot szeretnek az ország mostani vezetői annyira, mint a sportot. Épp ezért a NER eddigi 10 évének összegzésekor úgy érdemes nézni ezt a területet: mi történik akkor, ha valamiben minden áron szeretnének eredményt elérni? Stadionok, sportcsarnokok építésében és világversenyek rendezésében nagyot lépett előre az ország 2010 óta –épp csak a sporteredmények nem akarnak jönni.
A világ autokratái arra használják a járvány okozta veszélyhelyzetet, hogy a lehető legnagyobb hatalomra tegyenek szert. Sokan látják ennek a veszélyét, miközben arra is felhívják a figyelmet, hogy a demokráciák hatékonyabban tudnak harcolni a válság ellen. De amíg mindenki a védekezéssel van elfoglalva, az autokraták tudnak a zavarosban halászni.
Központosítás, egységesítés, a szakma kizárása a döntésekből, és a pedagógiai autonómia végletes megcsonkítása. Elüldözött és kedves egyetemek. Tíz év alatt minden megváltozott, de eredményességében szinte minden romlott az oktatásban.
Ha nem is egészében lakott jól, de nagy adagokat sikerült bekebeleznie a magyar kulturális szférából. A Nemzeti Együttműködés Rendszere fennállásának tizedik évfordulóján számvetést készítettünk arról, hogy a színház, filmművészet, képzőművészet, irodalom területén milyen szimbolikus területfoglalásokat hajtott végre a Fidesz-kormány, és hol próbálkozott sikertelenül.
Az erőltetett iparosítás, az ilyen ágazatokban működő multik támogatása mellett az Orbán-kormány nem erősítette a helyi gazdaságot, ez pedig markánsabbá tette a társadalom kettészakadását – nyilatkozta a hvg360-nak Deák Dániel, akivel a NER tíz évét értékelő sorozatunkban a gazdaságpolitikát elemeztük. Az egyetemi tanár szerint a kormányfő egyetlen célja a hatalom koncentrációja, ezért nemcsak a politikai berendezkedés, de a gazdaság működése is sok tekintetben hasonlóvá válik a Kádár-rendszeréhez.
Nem volt még olyan szintű átalakítás a rendszerváltás utáni Magyarországon, ami ennyire megnehezítette volna egy következő kormány dolgát – mondta Krekó Péter, a Political Capital ügyvezető igazgatója a hvg360-nak adott interjúban. Bár a NER kialakítása visszatekintve logikusnak tűnik, Krekó szerint Orbánnak sem volt kész forgatókönyve. Az viszont biztos, aki 20 évre tervez, annak el kell foglalnia az ügyészséget, gyengíteni a bíróságot, a médiát és domesztikálni az ellenzéket. Azt mondja, a válságkezelést a Fidesz népszerűsége is megérzi majd, a kórházi ágyak kiürítése kockázatos lépés. Cikksorozatunk következő része.
Tíz éve ezen a napon, április 25-én győzött a fülkeforradalom: Orbán Viktor és pártja kétharmaddal tarolt. A rendszerváltás óta nem tapasztalt területfoglalás kezdődött, kiépült és megszilárdult a Nemzeti Együttműködés Rendszere, létrejött egy új elit, közben egykori szövetségesek pillanatok alatt váltak kegyvesztetté, majd tűntek el. És Orbán hosszú távra tervez, reményei szerint még legalább ennyi van ebben a buliban. A NER-ről szóló cikksorozatunk első része e fölöttébb mozgalmas évtized ikonikus mozzanatait idézi fel - a teljesség igénye nélkül.
Tizedik évére annyira bebetonozódott a Nemzeti Együttműködés Rendszere, hogy mára többen vannak azok, akik szerint az Orbán-kormány demokratikus választásokon már nem leváltható, ráadásul a Fidesz-szavazók körében is ez a többségi álláspont – olvasható a Policy Solutions friss kutatásában. Ebből kiderül az is: a többség szerint a Fidesz-kormány a gazdagoknak kedvez, és a kormánypárti szavazók zöme is úgy véli, az juthat előre, aki fideszes. Ezek után nem meglepő a tanulmánynak az a megállapítása sem, hogy többen vannak, akik szerint az ország összességében rosszabb állapotban van, mint tíz évvel ezelőtt.
A válságkezelés mára Orbán Viktor egyszemélyes akciófilmje lett, ahol nincs már a színen se a parlament, se az ellenzék. Viszont ez olyan helyzet, amilyennel a NER-nek még sosem kellett megküzdenie – állítja a HVG360-nak adott interjúban Lakner Zoltán. A politológussal elemeztük a kormánynak az önkormányzatokat célzó oldalvágásait, 2008 és 2020 válságait, illetve az akkori és a mostani Orbán Viktor válaszait, a Fidesz szavazóinak lehetséges reakcióit, és a hatalmi kommunikációt, ami a jól bevált recept szerint működik, csak éppen egy vírussal szemben még nem tesztelték.
A rendszerváltás megint távolabb került, de a rendszer talán élhetőbbé vált. A NER, amelynek eddig is több felismerhető periódusa volt, új életszakaszába lépett. Hont András cikksorozatának 4., befejező része.
